Sosem késő álmaink nyomába eredni — és a 72 éves Sam Kaplan ennek élő bizonyítéka. Nemrég büszkén diplomázott a Georgia Gwinnett College-on, mozgókép- és médiaművészetből. A nap még emlékezetesebb lett, mert a 99 éves édesanyjával oszthatta meg, aki ragyogó büszkeséggel figyelte fiát, amint átsétált a színpadon.
Az út a diplomáig nem volt könnyű. Miután 1969-ben elvégezte a középiskolát, Sam félretette a tanulást, hogy megélhetésre összpontosítson. Az évtizedek során számos munkát végzett: takarítócéget vezetett, telemarketing-vállalatot irányított, ügyfélszolgálaton dolgozott egy elektronikai nagykereskedésben, sőt autókat is vezetett, hogy kifizesse a számlákat.
Egy nap, vezetés közben, a rádióban hallott egy műsorról, amely egy forgatókönyvíró szakot kínált. Az ötletben fellángolt valami benne. Nem sokkal később már beiratkozott a Georgia Gwinnett College őszi félévére.
Kezdetben nehéz volt hozzászoknia az egyetemi élethez — főleg, hogy sokkal idősebb volt, mint társai. De Sam nem hagyta, hogy ez visszatartsa. Inkább erőforrássá alakította: beszélgetéseket kezdeményezett diáktársaival és professzoraival, érdeklődött a céljaikról, és bátorítást adott.
Kitartással és elszántsággal Sam évről évre haladt előre, míg végül megszerezte a diplomát. Az ő története inspirációvá vált, bizonyítva, hogy a kor sosem akadálya a tanulásnak, a fejlődésnek és a szenvedély követésének.
Amikor Sam a kezében tartotta a diplomát, miközben édesanyja büszkén ült a közönségben, története mindannyiunk számára emlékeztető lett: soha nem késő tanulni, fejlődni és valóra váltani álmainkat.